2011. február 9., szerda

fájdalommentes

ma eggyé váltunk.
nem fájt, és tulajdonképpen semmit nem éreztem.
csak fröcskölt, spriccelt,
és olyan hangokat adott ki,
hogy beleborzongtam, sőt ezt teszem, ha valami hasonlót hallok.
igaz, nagyon készültem rá, féltem az egésztől.
de kár volt.
hiszen nem fájt, és tulajdonképpen semmit nem éreztem.
ma eggyé váltunk:.
az alkarom és a fogorvosi szék karfája.

2 megjegyzés:

Joe bácsi írta...

Tegnap óta pont fáj a fogam... Hozzáillő bejegyzés. Bár én soha nem féltem a fogorvostól, azért nem tartozik a kedvenc időtöltéseim közé. :)

Hanczur írta...

Karja fából
vakít a fény
fogadban forog az acél

Sivít. - Köphetsz.
Jobban tátsd ki!
De ne engem, kicsi Oxi!